AZ ÉRBETEGSÉGEKRŐL

Az első az oxigénhiányos állapot. A szervek működéséhez oxigén és energia (tápanyag) szükséges. Ha e két fontos összetevőből kevesebb van, a szerv csökkenti működését, illetve fokozott igénybevétel esetén fájdalomban (izom), eszméletvesztésben (agy), látászavarban (érzékszervek), magas vérnyomásban (vese), zsibbadásban (perifériás idegek), fekélyek megjelenésében (bőr) nyilvánulhat meg. Normális emésztést, légzést és szívműködést feltételezve, a tápanyag és az égéshez szükséges oxigén a verőerek állapotának megfelelően jut el a szövetekig. A szűkebb ereken kevesebb vér halad át, ez kevesebb oxigént jelent, amelynek kisebb terhelhetőség a következménye.

A második fontos kórfolyamat a verőerek falának megvastagodása. Ez jellemzi a verőér-elváltozások döntő többségét. Az évek folyamán elsősorban zsír, főleg koleszterin rakódik le az érfalban. Az érfalat sérülés éri, kis repedések keletkeznek rajta, amelyet a szervezet igyekszik „kijavítani”. Ennek a helyreállításnak a végállapota akár a szövetek elmeszesedése is lehet. A fokozatosan lerakódó anyagok az érfalat vastaggá és rugalmatlanná teszik, a verőér falának belső felülete egyenetlen lesz, az ér keresztmetszete beszűkül. Az ér teljes elzáródásakor az általa ellátott szövet oxigénhiány miatt elhalhat.

MI AZ ÉRSZŰKÜLET?

A szervezetünk működéséhez szükséges anyagok a verőérhálózaton keresztül jutnak el szerveinkhez. Ha az artériás rendszer bármely szakaszán valamilyen okból szűkület alakul ki, akkor arra a területre nem jut elegendő tápanyag és oxigén, melynek következtében fájdalom jelentkezik. Ha a beszűkült ér teljesen elzáródik, az artéria által ellátott szövet, szervrész elhal. Amennyiben ez végtagon alakul ki, következménye a végtag vagy egy részének amputálása, belső szerveknél a következmény lehet szívinfarktus vagy agyvérzés. A leginkább érintett területek a szívkoszorúerek, az agyi- és lábartériák. Ha az elzáródás folyamata viszonylag lassú, az elzáródott ér környezetében lévő kisebb erek – az ún. kollaterálisok – átveszik annak funkcióját. Ez a folyamat azonban lassú és nem biztos.

Az új eljárás alapja épp ennek, az egyébként természetes folyamatnak a serkentése: a mellékági keringés kialakulását segíti, tehát az emberi szervezet önregeneráló képességét használja ki.

TÜNETEK

Az érszűkületi panaszok különbözők attól függően, hogy melyik érterület érintett. Leggyakrabban az alábbi megbetegedéseket okozhatják:
Az ún. kirakatbetegség: a beszűkült lábartériák miatt nem jut elegendűoxigén a lábakba és a lábfejekbe, ez fájdalmat okoz, ezért járáskor meg kell állni. Idővel a fájdalommentes szakaszok egyre rövidebbek lesznek, és előfordul, hogy nyugalomban is fájdalom lép fel. Súlyos komplikációja alakulhat ki (dohányos láb), amikor a lábujjak és a lábfej teljesen ellátatlanná válik, és ennek következtében elhal (gangraena). Ezekben az esetekben szükséges lehet az amputáció.

A szív ereinek (koronáriák) érszűkülete angina pectorishoz vezet. Az agina prectoris megterheléskor, rohamszerűen fellépő heves szívfájdalom, ami kisugározhat a hátba, a balkarba és állba. A koronáriák teljes elzáródása szívinfarktushoz, a szívizom egy részének elhalásához vezet. A szívinfarktus tünetei: heves, kisugárzó szívfájdalom, légszomj, verejtékezés, émelygés és halálfélelem. Az agyi erek szűkülete csökkent agyi vérellátáshoz vezet.

Sokféle tünetet okozhat, pl. szédülés, koncentrációzavar, értelmezési nehézségek, vagy összezavarodás. Az agyi artériák azonnali elzáródásakor gutaütés lép fel. A tünetek az érintett artériák területétől függenek. Bénulások, beszéd, látási, és érzékelési zavarok lépnek fel leggyakrabban.

A vese erek szűkületét magas vérnyomás teszi észrevehetővé és súlyos vesekárosodáshoz vezet.

STROKE

A szélütés (stroke) az agyszövet elhalása, mely létrejöhet az agy elégtelen vérellátása és oxigénhiány következtében, vagy agyvérzés okozta szövetelhalás következményeként. Az iszkémiás szélütés esetében a vérellátás az agy egy részében megszűnik, mert az érelmeszesedés (ateroszklerózis) vagy leszakadt vérrög (embólia) zárja el az eret. A vérzéses szélütésben egy ér megpattan, ami megakadályozza a normális véráramlást, és lehetővé teszi a vér kifolyását az agyszövetbe. Ez aztán az érintett agyi terület pusztulásához vezethet.

Iszkémiás szélütés esetén az elzáródás az agyi erekben bárhol kialakulhat. Nagy kiterjedésű szélütés esetén nagy mennyiségű idegszövet pusztul el, a műtétnek ilyenkor rendszerint nincs jó hatása. A kisebb szélütés, vagy az átmeneti iszkémiás roham után az elzáródás eltávolítása csökkentheti a további szélütések kockázatát olyan esetekben is, amikor a nyaki főverőér több mint 70%-ban elzáródott.

A legtöbb szélütést elszenvedett betegben az idegrendszer majdnem összes működése visszatérhet, és évekig normális életet élhetnek. Mások fizikailag és szellemileg is károsodnak, képtelenek rendesen mozogni, beszélni vagy enni. Az első pár nap alatt általában nem lehet megjósolni, hogy a beteg állapota javulni vagy rosszabbodni fog-e. A féloldali bénulással járó esetek 50%-ában, és a kevésbé súlyos tünetekkel járó esetek többségében a kórház elhagyása után idűel néhány mozgás visszatér, és a betegek végül képesek alapvető szükségleteik ellátására. Tisztán tudnak gondolkodni, megfelelően tudnak járni annak ellenére, hogy az érintett végtag csak korlátozottan használható. A kar használata gyakrabban korlátozott, mint a lábé.

MEREVEDÉSI ZAVAR ÉS ÉRBETEGSÉG

Sok férfi nem szívesen beszél szexuális problémáiról. Nem is sejtik, hogy a merevedési zavar egy eddig fel nem ismert érbetegség első jele lehet. Előfordulhat, hogy a zavar valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza. Napjainkban az egészséges szexualitás és a szexuális zavarok kérdése egyre jobban foglalkoztatja a társadalmat. A problémakör ismerete minden gyakorló orvos számára fontos, mivel a merevedési képesség csökkenése lehet helyi funkciózavar, lehet valamilyen betegség következménye vagy első tünete. Ilyen például a diabetes, a hypertonia, a sclerosis multiplex.